Korlátolt felelősségű társaság alapítása az új szabályok szerint
Új alaki követelmény
A Kereskedelmi Törvénykönyv 2026. augusztus 17-től hatályos szövegének 57. § (1) bekezdése szerint a társaságot valamennyi alapító által aláírt társasági szerződéssel kell alapítani, amelyet jogügyletről készült közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat formájában kell elkészíteni. Ha a társaságnak egyetlen alapítója van, a társasági szerződést alapító okirat helyettesíti, amelynek ugyanazokat a lényeges elemeket kell tartalmaznia, és az 57. § (3) bekezdése alapján ugyanebben a minősített formában kell készülnie.
A korábban elegendő hivatalos aláírás-hitelesítés önmagában tehát már nem elegendő. A két eljárás között nem csupán az árban vagy az időigényben van különbség, hanem abban is, hogy mit tanúsít a közjegyző. Az aláírás hitelesítésekor a közjegyző azt igazolja, hogy az okiratot a hitelesítési záradékban megjelölt személy írta alá; az okirat tartalmát nem vizsgálja, és azért nem vállal felelősséget. A jogügyletről szóló közjegyzői okirat elkészítésekor a közjegyző megállapítja a résztvevők személyazonosságát és cselekvőképességét, megvizsgálja, hogy a jogügylet nem ütközik-e törvénybe vagy nem irányul-e annak megkerülésére, és felel azért, hogy az okirat alkalmas legyen a kívánt joghatások kiváltására. A közjegyzői okirat egyúttal fokozott bizonyító erővel rendelkező közokirat. A törvény az ügyvéd által ellenjegyzett okiratnak azonos jogállást biztosít, így Ön dönthet a két lehetőség között.
Az elektronikus alapításra gyakorolt hatás
A korlátolt felelősségű társaság űrlap segítségével történő egyszerűsített elektronikus alapításának lehetősége, amelyet 2023-ban az európai digitalizációs irányelv átültetéseként vezettek be, továbbra is szerepel a törvényben. Mivel azonban az alapító dokumentumnak minősített formában kell készülnie, ma már nem lehet a társaságot kizárólag elektronikusan, a közjegyző vagy ügyvéd előtti személyes megjelenés nélkül megalapítani.
Ezt a változást a digitalizáció terén tett visszalépésként bírálták, és meg kell jegyezni, hogy ez a kifogás nem alaptalan. Másfelől az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy éppen azokban az eljárásokban fordult elő ismételten társaságok alapítása ellopott vagy visszaélésszerűen felhasznált személyazonosító okmányokkal, amelyekben senki nem ellenőrizte az alapító személyazonosságát és tényleges szándékát. A jogalkotó úgy döntött, hogy a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyzett adatok iránti bizalom előbbre való a személyes kapcsolat teljes megszüntetésénél.
Ami változatlan maradt
A korlátolt felelősségű társaság alapvető anyagi jogi feltételei nem változtak. A törzstőke továbbra is legalább 5 000 euró, a tag minimális vagyoni hozzájárulása pedig 750 euró. A társaságnak legfeljebb ötven tagja lehet. Az ügyvezetőnek hozzá kell járulnia a kinevezéséhez, és hozzájárulása a bejegyzéshez szükséges dokumentumok egyike. A székhely használatának jogcímére vonatkozó követelmény sem változott: az ingatlan tulajdonjoga vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulása ahhoz, hogy ott legyen a székhely.
Ezzel szemben történt egy, a társaságalapítást megkönnyítő változás: hatályon kívül helyezték a Kereskedelmi Törvénykönyv 96., 105a. és 112. §-át, amelyek tiltották az egyszemélyes társaságok úgynevezett láncolatát, és korlátozták azon társaságok számát, amelyeknek ugyanaz a természetes személy lehetett az egyedüli tagja. Így ma már egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság lehet egy másik társaság egyedüli alapítója.
Vállalkozói engedély
Az új kereskedelmi nyilvántartási törvény elfogadásával összefüggésben a vállalkozási törvényt is módosították. Meghatározott szabad vállalkozási tevékenységek esetében a vállalkozói jogosultság közvetlenül a kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkezik, ezért már nincs szükség a vállalkozási hivatalnak történő bejelentésre, amely korábban megelőzte és gyakran késleltette a társaság nyilvántartásba vételét. A képesítés igazolásához kötött kézműves és szabályozott tevékenységek esetében az eddigi eljárás marad érvényben. Ezt már a tevékenységi kör megfogalmazásakor érdemes figyelembe venni, mivel ettől függ, hogy szükség lesz-e további külön eljárási lépésre.
Költségek és időkeret
A társaság alapításához három tétel kapcsolódik: az alapító dokumentumok minősített formában történő elkészítése, a bejegyzés elvégzése és a törzstőkéhez való hozzájárulás. Ez utóbbi azonban szigorú értelemben nem költség, mivel a társaság vagyonában marad. A közjegyző díját jogszabály állapítja meg; a teljes ár ezenfelül a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarájának szabályai szerinti költségtérítést és a közjegyzők központi információs rendszerének használatáért fizetendő díjat is tartalmazza. Az aktuális áttekintés az iroda díjszabásában található.
Meg kell jegyezni, hogy a társaságalapítás költségei a 2026. augusztus 17. előtti állapothoz képest emelkedtek. Másrészt rövidültek a határidők — a kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 58. § (1) bekezdése szerint a bejegyzést a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül elvégzik —, az alapító okiratok pedig olyan formában készülnek, amelyet a későbbi ügyintézés során nem vonnak kétségbe, legyen szó számlanyitásról, finanszírozásról vagy az üzletrész későbbi eladásáról.
Mire érdemes figyelni
A gyakorlati tapasztalatok szerint a késedelmet nem bonyolult jogi kérdések, hanem visszatérő apróságok okozzák. Leggyakrabban az ingatlantulajdonos székhely létesítéséhez adott hozzájárulása hiányzik vagy hibás a megfogalmazása, a tevékenységi kör meghatározása pontatlan és nem felel meg a szabad vállalkozási tevékenységek jegyzékének, vagy nincs kellően meghatározva, hogyan járnak el az ügyvezetők a társaság nevében. Ezek a kérdések az első találkozón néhány perc alatt rendezhetők, utólagos kijavításuk azonban külön eljárási lépést igényel.
Ha már meghatározták azt az időpontot, amikorra a társaságnak működnie kell, javasoljuk, hogy a dokumentumok előkészítését külön szakaszként tervezzék be. A cégnevet a kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 109. §-a és az azt követő rendelkezések alapján előre lefoglalhatja, így azt az előkészítés ideje alatt senki más nem jegyeztetheti be.
|
Megalapítjuk társaságát az okiratoktól a bejegyzésig Elkészítjük az alapító dokumentumokat minősített formában, áttekintjük Önnel a tevékenységi kört és az ügyvezetők eljárásának módját, majd elvégezzük a bejegyzést. Elég, ha leírja nekünk, milyen tevékenységet kíván folytatni, és kik vesznek majd részt a társaság működésében. Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
513/1991. sz. törvény, a Kereskedelmi Törvénykönyv, a 2026. augusztus 17-től hatályos szöveg szerint — 57. § (1) és (3) bekezdés, 105. § és az azt követő rendelkezések, 108. §, 109. §; hatályon kívül helyezett 96., 105a. és 112. §
29/2026. sz. törvény a kereskedelmi nyilvántartásról — 42. §, 58. § (1) bekezdés, 109. § és az azt követő rendelkezések
455/1991. sz. törvény a vállalkozási tevékenységről, a 2026. augusztus 17-től hatályos szöveg szerint
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 203/2026. sz. rendelete
A szöveg a 2026. szeptember 11-i jogi helyzet alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadást. Az aktuális árakat az iroda díjszabásában találja.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III
