Öröklés
A hagyatéki eljárást a bíróság által megbízott közjegyző bírósági biztosként folytatja le. Örökölni törvény vagy végrendelet alapján lehet, illetve mindkét módon egyszerre is, ha a végrendelet nem terjed ki az örökhagyó teljes vagyonára. Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, az abban megjelölt örökösök elsőbbséget élveznek a törvényes örökösökkel szemben.
Törvényes öröklés
A törvényes örökösök az örökhagyó hozzátartozói; a törvény négy, egymást követően sorra kerülő öröklési osztályba sorolja őket. Ha az előző osztályból senki sem örököl, a következő osztály kerül sorra.
Az első osztályban az örökhagyó gyermekei és házastársa egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyik gyermek nem örököl, például mert az örökhagyó előtt meghalt, a részét a gyermekei, vagyis az örökhagyó unokái szerzik meg. Az első osztályban azonban a házastárs nem örökölhet egyedül; ilyen esetben az öröklésre a második osztály szabályai irányadók.
A második osztályban a házastárs, az örökhagyó szülei, valamint azok a személyek örökölnek, akik a halálát megelőzően legalább egy évig közös háztartásban éltek vele, és ezért gondoskodtak a közös háztartásról, vagy tartásuk az örökhagyótól függött. A házastárs ebben az osztályban mindig a hagyaték legalább felét szerzi meg. Ha a második osztályból senki sem örököl, a harmadik osztály kerül sorra, amelyben az örökhagyó testvérei és az említett együtt élő személyek örökölnek; ha valamelyik testvér nem örököl, a részét a gyermekei szerzik meg.
A negyedik osztályt pontosabban kell meghatározni, mint ahogyan azt olykor teszik. A Polgári Törvénykönyv 475a. §-a szerint az örökhagyó nagyszülei egyenlő arányban örökölnek; ha közülük senki sem örököl, gyermekeik — az örökhagyó nagybátyjai és nagynénjei — egyenlő arányban örökölnek. Nem a két szint egyidejű örökléséről, hanem sorrendről van szó.
Ha a hagyatékot egyetlen örökös sem szerzi meg, az a Polgári Törvénykönyv 462. §-a alapján úgynevezett örökös nélküli hagyatékként az államra száll.
A házastársi osztatlan közös tulajdon hatása
Ha az örökhagyó halálakor házasságban élt, az öröklés tárgyát nem a teljes közös vagyon, hanem a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztásából eredő örökhagyói rész képezi. Ha tehát az örökhagyó a feleségével közösen birtokolt egy családi házat, a házban fennálló része, rendszerint a fele tartozik a hagyatékba. A házastársi osztatlan közös tulajdon rendezése ezért az örökség felosztását megelőző önálló lépés; a házastársaknak e közös tulajdon kiterjesztéséről vagy szűkítéséről szóló megállapodása eltérően rendezheti a helyzetet.
A végrendelet formái
A törvény három végrendeleti formát ismer, amelyeket következetesen meg kell különböztetni, mert az egyik formára vonatkozó feltételek összekeverése a másikéival érvénytelenséghez vezet.
A 476a. § szerinti saját kezű végrendeletet az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia és aláírnia. A teljes szöveget neki kell kézzel írnia — nem készülhet írógéppel, számítógépen vagy más személy keze által. Ennél a formánál tanúk nem szükségesek.
A 476b. § szerinti más által írt végrendeletet nem az örökhagyó írja saját kezűleg. Az örökhagyónak saját kezűleg kell aláírnia, és két, egyidejűleg jelen lévő tanú előtt kifejezetten ki kell jelentenie, hogy az okirat az utolsó akaratát tartalmazza; a tanúknak alá kell írniuk a végrendeletet. Mindhárom feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. A törvény azt is meghatározza, hogy ki nem lehet tanú — ide tartoznak többek között a jogi cselekményekre képtelen személyek, az olvasni vagy írni nem tudók és a végrendeleti örökösök.
A harmadik forma a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet. A 476. § (2) bekezdése szerint minden végrendeletnek, formájától függetlenül, tartalmaznia kell az aláírás napját, hónapját és évét, különben érvénytelen. Több örökhagyó közös végrendelete mindig érvénytelen.
A gyakorlatban a szakmai segítség nélkül készült végrendeletek jelentős része éppen az alaki követelményeken bukik el. Az aláírás hitelessége, a tanúk vallomása és az egyidejű jelenlétükre vonatkozó feltétel teljesülése is vitatható; a dátum hiánya önmagában érvénytelenséget okoz. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet kiküszöböli ezeket a kockázatokat, és a tartalma nem vitatható.
A leszármazók védelme és a kitagadás
Az örökhagyó vagyona feletti rendelkezési szabadsága nem korlátlan. A Polgári Törvénykönyv 479. §-a szerint a kiskorú leszármazóknak legalább a törvényes örökrészüknek megfelelő részt, a nagykorú leszármazóknak pedig annak legalább a felét kell megkapniuk. Ha a végrendelet ezzel a szabállyal ellentétes, az érintett részében érvénytelen. Ez relatív érvénytelenség — a végrendeletet érvényesnek kell tekinteni, amíg az érintett leszármazó nem hivatkozik az érvénytelenségére. Kizárólag a leszármazók számítanak kötelesrészre jogosult örökösnek, a házastárs és a szülők nem.
A végrendelet tehát nem alkalmas arra, hogy egy leszármazót teljesen kizárjanak az öröklésből. Erre a 469a. § szerinti kitagadás szolgál, amely kizárólag a kimerítően felsorolt okokon alapulhat: az örökhagyónak betegség, időskor vagy más súlyos eset idején az erkölcsi normákkal ellentétesen elmulasztott szükséges segítségnyújtás; az örökhagyó iránti tartós érdektelenség; legalább egyéves szabadságvesztésre szóló elítélés szándékos bűncselekmény miatt; valamint a tartósan rendezetlen életvitel. A kitagadó okiratnak kifejezetten tartalmaznia kell az okot, és ugyanazoknak az alaki követelményeknek kell megfelelnie, mint a végrendeletnek.
A végrendelet letétbe helyezése és nyilvántartása
A közjegyzői okiratba foglalt végrendeletet a közjegyzői rendtartás 73c. §-a alapján nyilvántartásba veszik a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája által vezetett Központi Közjegyzői Végrendeleti Nyilvántartásban, és elhelyezik a Központi Közjegyzői Okirat-nyilvántartásban. A nyilvántartás nem nyilvános; adatait a hagyatéki eljárásban a bíróság és a bírósági biztosként eljáró közjegyző kapja meg.
A nyilvántartás gyakorlati jelentősége alapvető. Az a végrendelet, amelyről senki sem tud, vagy amely elveszett, nem kerül figyelembevételre a hagyatéki eljárásban, és az örökhagyó akarata nem érvényesül. A nyilvántartásba vétel kizárja ezt a lehetőséget — a végrendelet az eljárás során mindig előkerül, és nem lehet eltitkolni, megsemmisíteni vagy megrongálni.
Tervezett újrakodifikálás
Az öröklési jogot jelenleg az 1964. évi Polgári Törvénykönyv szabályozza, amelynek e része hosszú ideje változatlan. Ugyanakkor jogalkotási eljárás alatt áll egy új Polgári Törvénykönyv tervezete, amely a javaslat szerint 2027. július 1-jén lépne hatályba, és átfogó változásokat hozna az öröklési jogban.
A tervezet szerint bevezetnék az öröklési szerződést mint a legerősebb öröklési jogcímet, amely a végrendeletet és a törvényes öröklést is megelőzi; továbbá a hagyományt, amellyel az örökhagyó arra kötelezi az örökösöket, hogy meghatározott dolgot adjanak át egy olyan személynek, aki nem válik örökössé; az örököst meghatározott cselekvésre kötelező meghagyást; valamint a hagyatéki gondnok intézményét. A kötelesrészre jogosult örökösök kötelező része is jelentősen csökkenne. Egyelőre tervezetről van szó, amelynek végleges formája még változhat a jogalkotási folyamat során; hosszabb távra szóló döntések meghozatalakor azonban érdemes tudni a tervezett változásról.
|
Az utolsó akaratot jobb időben rendezni Közjegyzői okiratba foglaljuk végrendeletét, gondoskodunk nyilvántartásba vételéről és letétbe helyezéséről, és elmagyarázzuk Önnek, milyen következményekkel jár döntése az egyes örökösökre nézve. Akkor is fordulhat hozzánk, ha a hagyatéki eljárás már folyamatban van, és segítségre van szüksége az eligazodáshoz. Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
40/1964. sz. törvény, Polgári Törvénykönyv — 40a. §, 461. § és az azt követő szakaszok, 462. § (örökös nélküli hagyaték), 469a. § (kitagadás), 473–475a. § (öröklési osztályok), 476. §, 476a. §, 476b. §, 476e. § (végrendeleti formák és tanúk), 479. § (kötelesrészre jogosult örökösök)
323/1992. sz. törvény a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (közjegyzői rendtartás) — 73c. § (Központi Közjegyzői Végrendeleti Nyilvántartás)
Az új Polgári Törvénykönyv tervezete — jogalkotási eljárás alatt, javasolt hatálybalépés: 2027. július 1.
------------------------------
A szöveg a 2026. szeptember 30-i jogi helyzet alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az adott ügyre vonatkozó jogi tanácsadást. Az aktuális díjakat az iroda díjszabásában találja.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III
