A cégjegyzék 2026. augusztus 17. után
Az 530/2003. sz. törvény és a 25/2004. sz. végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezésével lezárult az az időszak, amikor a cégjegyzéket elsősorban a bíróságok vezették, és a közjegyzők részvétele a bejegyzésekben csupán az utóbbi években bevezetett kivétel volt. Az új szabályozás megfordítja ezt a logikát: a közjegyző teljes jogkörű bejegyző szervvé válik, és az esetek túlnyomó többségében a vállalkozó választhat, kihez fordul. A jogalkotó ugyanakkor szigorította a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alaki követelményeit, így az egyik területen biztosított nagyobb szabadságot egy másik terület szigorúbb szabályai ellensúlyozzák.
A közjegyző mint bejegyző
Az új jogszabály a teljes szabályozás megértéséhez alapvető törvényi rövidítést vezet be: a 29/2026. sz. törvény 2. §-ának n) pontja szerint a „bejegyző” közjegyzőt jelent. A 42. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a bejegyzést a cégbíróság, valamint a (2) bekezdésben meghatározott körben a bejegyző végzi.
A közjegyző hatáskörét kivételek útján határozzák meg, ami jelentős változás a korábbi helyzethez képest. A 42. § (2) bekezdése szerint a bejegyző mindig eljár, ha egy személy első bejegyzéséről vagy bejegyzett adatainak módosításáról van szó, három eset kivételével: i) átalakulásból, határokon átnyúló átalakulásból vagy jogiforma-változásból eredő bejegyzésnél, ii) ha a kérelmező mentesül a bírósági illeték alól, és iii) ha a kérelmet egyablakos ügyintézési ponton keresztül nyújtják be. A közjegyző hatásköre tehát nem a bejegyzendő személy jogi formájától, hanem a bejegyzés fajtájától függ. 2026. augusztus 16-ig a közjegyző kizárólag korlátolt felelősségű társaság első bejegyzését, 2025-től pedig egyes adatainak módosítását végezhette; ma már többféle jogi formánál jár el — így részvénytársaságok, szövetkezetek, személyegyesítő társaságok és külföldi személyek vállalkozásai esetében is.
A 41. § által a bejegyzés mellett felsorolt egyéb cégjegyzéki eljárásokat — az általános és különös egyeztetést, a bejegyzett adatok kijavítását, a bejegyzés megszüntetésére irányuló eljárást, a különös okból történő módosítási vagy törlési eljárást és a megjegyzés bejegyzését — a 42. § (3) bekezdése alapján a cégbíróság folytatja le. A különös egyeztetés és a bejegyzett adatok kijavítása tekintetében a törvényben meghatározott körben a bejegyző is illetékes.
A különbség nem csak a címben van
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a cégbíróság és a közjegyző közötti választás csupán kényelmi kérdés. A törvény azonban eltérően szabályozza a két eljárást, és a különbség éppen akkor válik nyilvánvalóvá, ha a kérelem hiányos.
A cégbírósághoz benyújtott kérelem esetében a 44. § (5) bekezdése szerint a bejegyzési kérelem visszavonása és kiegészítése nem megengedett. Ha tehát a kérelem hibás, a bíróság elutasítja, és az egyetlen jogorvoslati lehetőség a 60. § szerinti kifogás. Ezzel szemben a 45. § (6) bekezdése arra kötelezi a bejegyzőt, hogy ha a kérelem nem felel meg a törvényi feltételeknek, hívja fel a kérelmezőt annak kiegészítésére vagy a hiányosságok megszüntetésére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül. A hiba így ugyanabban az eljárásban orvosolható, és a kérelmezőnek nem kell újra benyújtania az egész kérelmet, illetve ismét viselnie a bejegyzés költségeit.
A bejegyzésre vonatkozó határidők mindkét lehetőségnél azonosak. Az 58. § (1) bekezdése alapján a bejegyzést a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül végzik el; átalakulás esetén a (2) bekezdés öt munkanapra hosszabbítja meg ezt a határidőt.
Az alapító okiratok minősített alaki követelményei
A gyakorlatban a legtöbb kérdést az okiratok formájára vonatkozó új követelmény vetette fel. A kereskedelmi törvénykönyv 2026. augusztus 17-től hatályos szövegének 57. § (1) bekezdése szerint a társaságot valamennyi alapító által aláírt társasági szerződéssel alapítják, amelyet jogügyletről készült közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum formájában kell elkészíteni. Ha a törvény megengedi, hogy a társaságot egyetlen alapító hozza létre, a társasági szerződést alapító okirat váltja fel, amelyre az 57. § (3) bekezdése szerint ugyanez a követelmény vonatkozik.
A korábban elegendő hivatalos aláírás-hitelesítés tehát önmagában már nem elég. A két jogintézmény közötti különbség lényeges, és nem pusztán formai: az aláírás valódiságának hitelesítésekor a közjegyző azt tanúsítja, hogy az okiratot a hitelesítési záradékban megjelölt személy írta alá, de annak tartalmát nem vizsgálja. Jogügyletről készült közjegyzői okirat esetében a közjegyző azért is felel, hogy a jogügylet megfeleljen a törvénynek, érvényes és végrehajtható legyen; az okirat emellett fokozott bizonyító erejű közokirat. A törvény az ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumnak hasonló jogállást biztosít.
A minősített alaki követelmény nem csak a társaságalapításra vonatkozik. Szükséges az alapító okiratok módosításánál, a kereskedelmi törvénykönyv 115. § (4) bekezdése szerinti üzletrész-átruházási szerződésnél, az egyedüli tag 132. § (1) bekezdése szerinti egyes döntéseinél, valamint a korlátolt felelősségű társaság taggyűlésének 127a. § (4) bekezdése szerinti meghatározott határozatainál is. Gyakorlati következményként közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül a társaság már nem alapítható kizárólag online, még az egyszerűsített elektronikus alapítási eljárásban sem.
További gyakorlati jelentőségű változások
A szlovák jogban eddig nem létező újdonság a cégnév lefoglalása, amelyet a törvény 109–111. §-ai szabályoznak. A lefoglalt cégnevek nyilvántartását a Žilinai Járásbíróság vezeti; a lefoglalás lehetővé teszi, hogy az alapító okiratok előkészítésének idejére korlátozott időtartamra biztosítsák a cégnevet.
Megszűnt továbbá az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok úgynevezett láncolatának tilalma, valamint az arra vonatkozó korlátozás, hogy ugyanaz a természetes személy hány társaság egyedüli tagja lehet; a kereskedelmi törvénykönyv e korlátozásokat tartalmazó 96., 105a. és 112. §-át törölték.
Az iparűzési tevékenységek terén a cégjegyzékbe történő bejegyzés előtt már nem szükséges iparűzési engedélyt igazoló okiratot kérni, ha a létrejövő társaság meghatározott szabad iparűzési tevékenységeket fog folytatni. A jogosultság közvetlenül a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel keletkezik, az iparűzési hatósághoz tett külön bejelentés nélkül; a szakképesítés igazolását igénylő kézműves és kötött tevékenységeknél az eljárás változatlan.
Szűkült azon személyek köre is, akik a kérelmezőt a cégjegyzéki eljárásban képviselhetik — ügyvéd, közjegyző és a kérelmező munkavállalója járhat el. A beadványokat elektronikus űrlapokon kell benyújtani, és a benyújtó személynek rendelkeznie kell a kézbesítéshez aktivált elektronikus postafiókkal. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 203/2026. sz. rendelete külön-külön határozza meg az egyes jogi formák és bejegyzéstípusok esetében a kérelemhez csatolandó bejegyzési alapdokumentumok jegyzékét.
Mit jelent ez a már bejegyzett társaságok számára?
A 2026. augusztus 16-ig bejegyzett társaságoknak pusztán az új törvény elfogadása miatt semmilyen intézkedést nem kell tenniük. A meglévő bejegyzések érvényben maradnak; azokat nem kell megerősíteni vagy az új szabályozáshoz igazítani. Az új alaki követelmények csak a bejegyzett adatokat módosító következő cselekménynél alkalmazandók — így az ügyvezető, a székhely vagy a cégnév megváltoztatásánál, üzletrész átruházásánál vagy a törzstőke összegének módosításánál.
Éppen ezért érdemes megismerni az új szabályokat, mielőtt szükség lenne rájuk. A gyakorlatunkban előforduló esetek többsége hasonlóan alakul: a dokumentumokat a korábbi szabályok szerint készítették el, az aláírásokat hitelesítették, és csak a kérelem benyújtásakor derült ki, hogy az okirat ebben a formában nem szolgálhat a bejegyzés alapjául. Ez könnyen elkerülhető, ha a szükséges alaki követelményeket az elején, nem pedig a végén tisztázzák.
|
Még az okirat aláírása előtt tanácsot adunk Önnek Ha társaságot alapít, bejegyzett adatok módosítását készíti elő, vagy szeretné ellenőrizni, hogy dokumentumai megfelelnek-e az új szabályoknak, forduljon hozzánk. Áttekintjük Önnel a szükséges iratokat, elkészítjük az okiratokat az előírt formában, és elvégezzük a bejegyzést. Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
A cégjegyzékről és egyes törvények módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló, 29/2026. sz. törvény — 2. § n) pont, 41., 42., 44., 45., 58., 60. és 109–111. §
Az 513/1991. sz. törvény, a kereskedelmi törvénykönyv 2026. augusztus 17-től hatályos szövege — 57. § (1) és (3) bekezdés, 115. § (4) bekezdés, 127a. § (4) bekezdés, 132. § (1) bekezdés
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 203/2026. sz. rendelete a bejegyzési kérelemhez csatolandó bejegyzési alapdokumentumok jegyzékének megállapításáról
A szöveg a 2026. szeptember 11-i jogállapot alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a konkrét ügyben nyújtott jogi tanácsadást. Az aktuális díjak az iroda díjjegyzékében találhatók.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III
