Az üzletrész öröklése és a társasági jogutódlás

Az üzletrész öröklése és a társasági jogutódlás

Az üzletrész átszállása az örökösökre

A Kereskedelmi Törvénykönyv 116. §-a szerint a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész a tag halálával az örököseire száll át. A társasági szerződés azonban kizárhatja az üzletrész öröklését. Ebben az esetben az örökösöket nem az üzletrész és az ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek illetik meg, hanem elszámolási hányad: az üzletrész értékének törvény vagy a társasági szerződés szerint meghatározott pénzbeli ellenértéke.

Hogy a két megoldás közül melyik a megfelelőbb, a társaság jellegétől függ. A leszármazóknak továbbadni kívánt családi vállalkozás esetében természetes az öröklés megengedése. Több, egymással rokoni kapcsolatban nem álló tagból álló társaságnál gyakran ésszerűbb kizárni az öröklést — ellenkező esetben a megmaradt tagok egyik napról a másikra olyan személyekkel találhatják magukat egy társaságban, akiket nem ismernek, és akiknek nincs kapcsolatuk a vállalkozás tevékenységével.

Az erről szóló döntést a társasági szerződés egyetlen rendelkezése tartalmazhatja. A döntést azonban akkor kell meghozni, amikor valamennyi tag életben van és meg tud egyezni; a döntő esemény bekövetkezése után a megegyezés lehetősége lényegesen szűkebb.

A hagyatéki eljárás időtartama

A hagyatéki eljárás rendszerint több hónapig tart, összetettebb vagyoni viszonyok esetén pedig lényegesen tovább is. A társaság eközben tovább működik — munkavállalókat foglalkoztat, teljesíti szerződéses kötelezettségeit, számlákat állít ki és fogad be, továbbá törvényes határidők vonatkoznak rá.

Különösen bonyolult a helyzet, ha az elhunyt tag egyben a társaság egyetlen ügyvezetője volt. A társaság ekkor törvényes képviseleti szerv nélkül marad, és kifelé nem tud eljárni. Ráadásul nincs, aki összehívja az új ügyvezetőt kinevező taggyűlést, az elhunyt üzletrészéhez kapcsolódó szavazati jog pedig a hagyatéki eljárás lezárásáig külön szabályozás alá esik. Ez a helyzet megoldható, de időnyomás alatt lényegesen nehezebb kezelni, mint időben felkészülve.

Előre megtehető intézkedések

Az első lépés a társasági szerződés áttekintése és annak eldöntése, hogy az üzletrész öröklése megengedett vagy kizárt legyen-e, illetve kizárás esetén miként határozzák meg az elszámolási hányadot. A második annak biztosítása, hogy a társaságnak ne csak egy ügyvezetője legyen, vagy hogy a társasági szerződés kifejezetten szabályozza az eljárást arra az esetre, ha a törvényes képviseleti szerv tisztsége megszűnik.

A harmadik intézkedés a végrendelet elkészítése. A Polgári Törvénykönyv 476. §-a szerint végrendelet saját kézzel, tanúk közreműködésével más írásbeli formában vagy közjegyzői okirat formájában készíthető. Ez utóbbi előnye, hogy a végrendeletet a Közjegyzői rendtartás 73c. §-a alapján nyilvántartásba veszik a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája által vezetett Központi Közjegyzői Végrendeleti Nyilvántartásban. A nyilvántartás nem nyilvános; adatait a hagyatéki eljárásban a bíróság és a bírósági biztosként eljáró közjegyző kapja meg, így a végrendelet az eljárás során mindig előkerül, és nem lehet eltitkolni vagy elveszíteni.

Szóba jöhet az üzletrész egy részének még életében történő átruházása az utódra. Az ilyen átruházásnak a Kereskedelmi Törvénykönyv 115. § (4) bekezdése szerinti különleges alaki követelményeknek kell megfelelnie; tehermentesíti a későbbi hagyatéki eljárást, és lehetővé teszi, hogy az utód akkor ismerje meg a társaság működését, amikor ez még kockázat nélkül megtehető.

A változás bejegyzése a cégjegyzékbe

A hagyatéki eljárást a bíróság által megbízott közjegyző bírósági biztosként folytatja le, és az öröklésről szóló végzéssel zárul. Ez a végzés egyúttal alapul szolgál a tag személyében bekövetkező változás cégjegyzéki bejegyzéséhez. A cégjegyzékről szóló 29/2026. sz. törvény 42. § (2) bekezdése alapján 2026. augusztus 17-től a bejegyzett adatok módosítását nyilvántartóként közjegyző is elvégzi, így az ügy a cégbírósághoz benyújtandó további külön kérelem nélkül lezárható.

Ha a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, más változás kerül a cégjegyzékbe — rendszerint a megmaradt tagok üzletrészeinek megoszlásában bekövetkező változás vagy a felszabadult üzletrészről a társasági szerződés szerinti rendelkezés.

Mellőzhetetlen örökösök

A leszármazók akkor is különleges védelemben részesülnek, ha a végrendeletet szabályszerűen készítették el. A Polgári Törvénykönyv 479. §-a szerint a kiskorú leszármazóknak legalább a törvényes örökrészüknek megfelelő részt, a nagykorú leszármazóknak pedig legalább ennek a felét kell megkapniuk. Ha a végrendelet ellentétes ezzel a szabállyal, az érintett részében érvénytelen — ez azonban relatív érvénytelenség, mivel a 479. § szerepel a Polgári Törvénykönyv 40a. §-ában felsorolt rendelkezések között. A végrendelet tehát mindaddig érvényesnek tekintendő, amíg az érintett örökös nem hivatkozik az érvénytelenségére.

Ebből következik, hogy a végrendelet nem eszköz a leszármazó teljes kizárására az öröklésből; erre a Polgári Törvénykönyv 469a. §-a szerinti kitagadás szolgál, amely csak a tételesen felsorolt okok alapján lehetséges. A végrendelet ugyanakkor alkalmas annak meghatározására, hogy ki kapja a társasági részesedést, és kinek jutnak a vagyon más elemei — a családi béke megőrzése szempontjából ez a konkrét felosztás gyakran fontosabb maguknál az értékeknél.

A jogutódlás egyetlen találkozón rendezhető

Áttekintjük a társasági szerződést, elmagyarázzuk Önnek, milyen következményekkel járna ma a döntő esemény az Ön társaságában, és elkészítjük a helyzetet megváltoztató okiratokat — a végrendeletet, a társasági szerződés módosítását vagy az üzletrész életében történő átruházásáról szóló okiratot.

Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III.

A cikkben hivatkozott jogszabályok

513/1991. sz. törvény, Kereskedelmi Törvénykönyv — 115. § (4) bekezdés, 116. §, 117. § (felszabadult üzletrész), 148. §

40/1964. sz. törvény, Polgári Törvénykönyv — 40a. §, 460. § és az azt követő szakaszok, 469a. §, 476. § és az azt követő szakaszok, 479. §

323/1992. sz. törvény, Közjegyzői rendtartás — 73c. § (Központi Közjegyzői Végrendeleti Nyilvántartás)

29/2026. sz. törvény a cégjegyzékről — 42. § (2) bekezdés

A szöveg a 2026. szeptember 11-i jogállapot alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az adott ügyre vonatkozó jogi tanácsadást. Az aktuális díjak az iroda díjszabásában találhatók.

JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III

Martin Vlha közjegyző

JUDr. Martin Vlha, PhD.

A Paneurópska vysoká škola pozsonyi Jogi Karán (2009), valamint a Vysoká škola mezinárodních a veřejných vztahů Praha nemzetközi kapcsolatok és diplomácia szakán (2012) szerzett diplomát. 2010-ben jogi doktori (JUDr.), 2012-ben pedig büntetőjogi doktori (PhD.) fokozatot szerzett.

Tekintse meg
legújabb
cikkeinket

Összes cikk
Testamentum
Táto webstránka používa súbory cookies

Na prispôsobenie obsahu a reklám, poskytovanie funkcií sociálnych médií a analýzu návštevnosti používame súbory cookie. Informácie o tom, ako používate naše webové stránky, poskytujeme aj našim partnerom v oblasti sociálnych médií, inzercie a analýzy. Títo partneri môžu príslušné informácie skombinovať s ďalšími údajmi, ktoré ste im poskytli alebo ktoré od vás získali, keď ste používali ich služby.