Egyszerűsített részvénytársaság
2017. január 1-jén hatályba lép a kereskedelmi törvénykönyv módosítása, amely új gazdasági társasági formát vezet be a jogrendszerbe: az egyszerűsített részvénytársaságot (a továbbiakban: „j.s.a.”). A módosítás bővíti a vállalkozók választási lehetőségeit annak eldöntésében, hogy vállalkozási tevékenységüket melyik, számukra legmegfelelőbb gazdasági társasági formában folytassák. A j.s.a. bővíti a tőketársaságok körét, mivel működésének jellemzői alapján a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság egyfajta hibridje. Amint e gazdasági társaság elnevezéséből is kitűnik, fő célja a vállalkozási tevékenység, ezen belül a befektetések egyszerűsítése. Az egyszerűsített részvénytársaság a részvénytársaság egyfajta egyszerűsített formája, amely a korlátolt felelősségű társaság egyes jellemzőivel is rendelkezik. Nem tekinthető azonban a részvénytársaság új formájának, mivel a j.s.a. új, önálló gazdasági társasági forma. Erre az elkülönítésre a jogalkotó már az új társasági forma elnevezésekor is ügyelt: nem egyszerű részvénytársaságnak nevezte el, ezzel hangsúlyozva, hogy a j.s.a. nem csupán a részvénytársaság valamely fajtája. A részvénytársaságtól való elhatárolás ellenére a kereskedelmi törvénykönyv részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseinek szubszidiárius alkalmazását is bevezetik. A j.s.a. bevezetése a Szlovák Köztársaság jogrendszerébe bizonyos mértékig megoldást nyújt a befektetések problémás területén. Az alábbi cikkben a j.s.a. jellegzetességeit ismertetjük, és bemutatjuk az e gazdasági társasági formával járó előnyöket.
Mindenekelőtt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kereskedelmi törvénykönyvnek a j.s.a.-t bevezető módosítása hatálybalépését követően sem lesz lehetséges egy már létező gazdasági társaságot vagy szövetkezetet j.s.a.-vá átalakítani; a j.s.a. későbbi átalakulása pedig kizárólag részvénytársasággá lehetséges.
A j.s.a. különösen a kis- és középvállalkozások számára megfelelő gazdasági társasági forma: számukra a vállalkozás egyszerűsítése a fennmaradásukat és a vállalkozói környezet fejlődésének lehetőségét is befolyásoló fontos tényező. Mivel ez a társasági forma nem kötődik meghatározott ágazathoz, alkalmazási lehetőségei meglehetősen szélesek. A j.s.a.-t egy vagy több személy alapíthatja. Alapításához közjegyzői okiratba foglalt alapító szerződés vagy alapító okirat szükséges, amelynek a társaság alapszabálya is részét képezi. A módosítás elsődleges célja, hogy e társasági formát különösen az induló vállalkozások használhassák, amelyek számára a korábbi szabályozás szerinti vállalkozás főként a finanszírozás miatt volt nehéz. Az induló vállalkozások innovatív jellege és gyors növekedési potenciálja indokolja támogatásukat az újonnan bevezetett társasági forma révén. A meglévő társasági formák több nehézséget is jelentenek az induló vállalkozások alapítói számára, például a törzstőke, illetve alaptőke összege vagy a társaság szervezeti felépítése tekintetében.
A j.s.a. révén az induló vállalkozások finanszírozása elsősorban azért kedvezőbb, mert a potenciális befektetők társasági részesedéssel biztosítják befektetésüket. Így a társaság alapítói elegendő pénzügyi alaphoz juthatnak saját projektjük fejlesztéséhez, miközben a befektetés vonzóbbá válik maguknak a befektetőknek is.
A j.s.a. alaptőkéje meghatározott névértékű részvények meghatározott számából áll. A j.s.a. egyik előnye az alaptőke összege, amely a kereskedelmi törvénykönyv szerint nem lehet kevesebb 1 Eurónál. Összehasonlításképpen: korlátolt felelősségű társaság alapításához legalább 5.000 Eur, részvénytársaság alapításához pedig legalább 25.000 Eur alaptőke szükséges. Az alaptőke így meghatározott összege miatt a j.s.a. lényegesen könnyebben hozzáférhető gazdasági társasági forma. Az alaptőkét a j.s.a. létrejötte előtt be kell fizetni, ezért a részvénytársaságtól eltérően nem alapítható részvényjegyzési felhívás útján.
A minimális alaptőke rendkívül alacsony összegére tekintettel a részvények névértéke eurocentben is kifejezhető, így egy részvény legalacsonyabb névértéke egy eurocent.
A részvények dematerializált értékpapírok, és kizárólag névre szólhatnak. Ezeket a részvényeket a Központi Értékpapír-letétkezelőben tartják nyilván. Az egyszerűsített részvénytársaság törzsrészvényeket vagy különleges jogokat biztosító részvényeket bocsáthat ki; utóbbiak előnyöket nyújthatnak az ilyen részvényekkel rendelkező részvényeseknek. Ilyen jog lehet például a nyereségrészesedés vagy a felszámolási maradvány felosztásának külön meghatározása, illetve a szavazatok számának a részvények arányától eltérő meghatározása. Ezek a részvények átruházhatók a társaság munkavállalóira vagy a társaság működésében közvetlenül részt vevő más személyekre. Az alapszabály korlátozhatja vagy teljesen kizárhatja a részvények harmadik személyekre történő átruházását. A j.s.a. további előnye a tőke be- és kilépésének viszonylag rugalmas lehetősége.
A társaság kötelezettségeinek megszegéséért maga a társaság felel, nem pedig a részvényesei, mivel ők nem felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ez a felelősségi rendszer a tőketársaságok jellegzetességeit tükrözi. A részvényesek egymás közötti viszonyát úgynevezett részvényesi megállapodás szabályozhatja, amely a részvényesek jogait és kötelezettségeit rendező nem nyilvános megállapodás.
A részvényesek jogai kapcsán hangsúlyozni kell, hogy ez a társasági forma teljesen új jogokat is bevezet. A részvényátruházáshoz való csatlakozás joga lehetővé teszi, hogy a részvényes egy másik részvényessel együtt ruházza át részvényeit. A részvényes azt is követelheti, hogy egy másik részvényes vele együtt ruházza át részvényeit harmadik személyre (a részvényátruházás követelésének joga). A jogosult részvényes továbbá egyoldalúan meghatározhatja a részvény árát, és követelheti egy másik részvényestől, hogy az így meghatározott áron ruházza át rá részvényeit (a részvények megszerzésének követelésére vonatkozó jog).
Az egyszerűsítés a j.s.a. szervezeti felépítésében is megmutatkozik: közgyűlést és igazgatóságot kötelező létrehozni, a felügyelőbizottság felállítása azonban a szokásos részvénytársaságtól eltérően nem kötelező.
Általánosságban tehát megállapítható, hogy e gazdasági társasági forma jogi szabályozása jelentős mértékben képes erősíteni a Szlovák Köztársaság vállalkozói környezetét.
