Miért érdemes közjegyző segítségét igénybe venni?
A közjegyző a jogi megelőzés szereplője
A közjegyző helyzete egy lényeges ponton különbözik az ügyvédétől: nem képviseli az egyik fél érdekeit a másikkal szemben. A résztvevők között áll, és ügyel arra, hogy egyikük jogai se sérüljenek. A közjegyzők tevékenységükkel elősegítik a jogviszonyok rendezettségét és biztonságát, valamint a jogviták megelőzését – a közhatalmi szervek rendszerében megelőző szerepet töltenek be.
A különbség éppen akkor válik láthatóvá, ha a felek viszonya később bonyolultabbá válik. Az egyik fél képviselője által elkészített okiratot gyakran az adott fél javára értelmezik; a közjegyző által készített okirat természeténél fogva kiegyensúlyozott.
A közjegyzői okirat közokirat
A közjegyzőkről szóló törvény szerint a közjegyzői okiratok közokiratok, bizonyító erejük nagyobb a magánokiratokénál. Ellenkező bizonyításig a közokiratban foglalt tényeket további vizsgálat nélkül valósnak kell tekinteni.
A különbség a bizonyítási teher megoszlásában rejlik. Aki a közokiratban foglaltakkal ellentétes állítást tesz, annak kell azt bizonyítania, nem fordítva. Perben ez a körülmény gyakran eldönti az ügy kimenetelét, függetlenül attól, mennyire hangzik meggyőzően az ellenérdekű fél állítása.
Felelősség és biztosítás
A közjegyző köteles felelősségbiztosítást kötni a közjegyzői tevékenység során okozott károkra. A biztosítás célja a résztvevők védelme, hogy esetleges vagyoni kárukat meg lehessen téríteni; a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája minden közjegyzőnél ellenőrzi a biztosítás fennállását, mivel ez a tisztség ellátásának egyik feltétele.
Mivel a közjegyző közhatalmat gyakorló szerv, a közjegyzői tevékenységre a közhatalom gyakorlása során okozott károkért fennálló felelősségről szóló 514/2003. sz. törvény is vonatkozik. Ez a törvény az objektív felelősség elvén alapul – az illetékes állami szerv vétkességétől függetlenül felel a kárért, és nem mentesülhet e felelősség alól.
A közjegyző mint cégjegyzéki nyilvántartó
2026. augusztus 17. óta, amikor hatályba lépett a cégjegyzékről szóló 29/2026. sz. törvény, a közjegyző hatásköre jelentősen kibővült. E törvény 2. § n) pontja értelmében a közjegyző nyilvántartó, és a 42. § (2) bekezdése szerint minden esetben elvégzi a nyilvántartásba vételt, ha egy személy első bejegyzéséről vagy a bejegyzett adatok módosításáról van szó – jogi formától függetlenül, tehát nemcsak korlátolt felelősségű társaság, hanem részvénytársaság, szövetkezet vagy külföldi személy vállalkozása esetében is.
A vállalkozó így választhat a cégbíróság és a közjegyző között. A választás nem csupán kényelmi kérdés. A törvény 44. § (5) bekezdése szerint a cégbírósághoz benyújtott kérelem nem vonható vissza és nem egészíthető ki, ezért a hibás kérelem a bejegyzés elutasításához vezet. Ezzel szemben a nyilvántartó a 45. § (6) bekezdése szerint köteles felhívni a kérelmezőt, hogy 15 napon belül egészítse ki a kérelmet vagy szüntesse meg a hiányosságait. A hiba így ugyanabban az eljárásban orvosolható.
Kivételt képeznek az átalakulás, határon átnyúló átalakulás vagy jogiforma-váltás miatti bejegyzések, a bírósági illeték alól mentesített kérelmezők kérelmei, valamint az egyablakos ügyintézési ponton keresztül benyújtott kérelmek – ezek kizárólag a cégbíróság hatáskörébe tartoznak.
Időmegtakarítás ingatlanátruházáskor
A közjegyzői okiratba foglalt ingatlanátruházási szerződés közokirat, ezért egy esetleges későbbi jogvitában erős bizonyíték. Közvetlenebb előnye is van: a kataszteri törvény 32. § (2) bekezdése szerint a járási hivatal 20 napon belül dönt a bejegyzés engedélyezése iránti kérelemről, ha a szerződést közjegyzői okiratba foglalták vagy ügyvéd ellenjegyezte, az nem ellentétes a kataszteri nyilvántartással, és az eljárási feltételek teljesülnek. Az általános határidő 30 nap.
Közjegyzői okirat esetében a kataszteri osztály elsősorban a kataszteri nyilvántartással való összhangot vizsgálja. A közjegyző a kataszteri eljárásban teljes körű képviseletet is biztosíthat, így a résztvevőnek nem kell magának intéznie az ügyet.
Központi közjegyzői nyilvántartások
A Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája központi információs rendszert működtet, amelyet Szlovákia valamennyi közjegyzői irodája használ. Ennek három gyakorlati következménye van az ügyfelek számára.
Először is az információk egy helyen, valós időben hozzáférhetők és ellenőrizhetők. A Közjegyzői Kamara honlapján ellenőrizhető, hogy a közjegyző valóban hitelesített-e egy aláírást, bejegyeztek-e egy zálogjogot, illetve valóban elkészült-e egy közjegyzői okirat – ez a hamisított okiratok elleni védelem kevéssé ismert eszköze.
Másodszor gyorsabbak az eljárások. A központi információs rendszer hozzáfér több közhatalmi szerv olyan információs rendszeréhez, amelyre a közjegyzőnek a munkája és a hagyatéki eljárásban bírósági megbízottként végzett tevékenysége során szüksége van. A hagyatéki eljárás így lényegesen gyorsabban lefolytatható, anélkül hogy a résztvevőket szükségtelenül igazolások beszerzésével terhelnék.
Harmadszor biztosított, hogy az okirat nem vész el. A végrendelkező biztos lehet abban, hogy halál esetére szóló rendelkezését figyelembe veszik a hagyatéki eljárásban, mivel azt a közjegyzőkről szóló törvény 73c. §-a alapján nyilvántartják a Központi Közjegyzői Végrendeleti Nyilvántartásban, és megőrzik a Központi Közjegyzői Okiratnyilvántartásban. Ez kizárja az okirat elvesztését, sérülését és megsemmisülését – a közjegyző általi elkészítés pedig a jogszabályoknak való megfelelést is biztosítja.
Külföldön felhasználható okiratok
Az önkormányzattal ellentétben a közjegyző külföldi felhasználás céljából is hitelesíthet okiraton szereplő aláírást és készíthet hiteles okiratmásolatot. A közjegyző által kiállított vagy elkészített okiratok további hitelesítésre – apostille-lal történő vagy diplomáciai felülhitelesítésre – benyújthatók, és így külföldön is felhasználhatók. Határon átnyúló elemet tartalmazó ügyleteknél ezt már az okirat elkészítőjének kiválasztásakor célszerű figyelembe venni.
A díjazást jogszabály határozza meg
A közjegyzői tevékenységért járó díj mértéke nem megállapodás kérdése. A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a közjegyzők díjazásáról és költségtérítéséről szóló 31/1993. sz. rendelete valamennyi szlovákiai közjegyző számára egységesen meghatározza a díjat és annak számítási módját. A rendeletet 2026. augusztus 17-i hatállyal kiegészítették a cégjegyzéki bejegyzések díjaival.
A szűkebb értelemben vett díjon kívül a cselekmény teljes árába a költségtérítés és a központi információs rendszer használatáért a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarájának szabályai alapján járó díj is beletartozik. A résztvevő előre maga is ellenőrizheti a várható összeget, vagy kérésére irodánk tájékoztatja róla.
A közjegyzői okirat mint végrehajtási jogcím
A leggyakoribb végrehajtási jogcím az a bírósági határozat, amelyet a hitelező keresetindítás és sikeres pereskedés után szerez meg. A bíróságok leterheltsége miatt ez hosszadalmas és költséges folyamat.
A végrehajtási törvény 45. § (2) bekezdés c) pontja szerint azonban olyan közjegyzői okirat is lehet végrehajtási jogcím, amely tartalmazza a jogi kötelezettséget, a jogosult és a kötelezett személy megjelölését, a teljesítés jogcímét, tárgyát és idejét, és amelyben a kötelezett hozzájárult a végrehajthatósághoz. A hitelezőnek ekkor nem kell pereskednie – közvetlenül a végrehajtási bírósághoz fordulhat. Ezt az eszközt már a szerződés megkötésekor érdemes mérlegelni, nem csak akkor, amikor az adós megszűnik teljesíteni.
Állunk rendelkezésére Akár szerződés, végrendelet vagy nyilatkozat elkészítésére, aláírás hitelesítésére, cég cégjegyzékbe történő bejegyzésére vagy követelés biztosítására van szüksége, közösen áttekintjük, mi a legmegfelelőbb az Ön helyzetében. Ha kiderül, hogy a közjegyzői okirat nem oldja meg az ügyet, ezt is elmondjuk Önnek. Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
323/1992. sz. törvény a közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről (közjegyzői törvény) – 3. § és azt követő szakaszok, 46. § és azt követő szakaszok, 58. § és azt követő szakaszok, 73a. § és azt követő szakaszok, 73c. §, 73d. § és azt követő szakaszok.
29/2026. sz. törvény a cégjegyzékről – 2. § n) pont, 42. § (2) bekezdés, 44. § (5) bekezdés, 45. § (6) bekezdés, 58. §
162/1995. sz. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (kataszteri törvény) – 32. § (1) és (2) bekezdés
233/1995. sz. törvény (végrehajtási törvény) – 45. § (2) bekezdés c) pont
514/2003. sz. törvény a közhatalom gyakorlása során okozott károkért fennálló felelősségről
A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 31/1993. sz. rendelete a közjegyzők díjazásáról és költségtérítéséről, a 208/2026. sz. rendelettel módosított szövegben
A szöveg a 2026. szeptember 30-án hatályos jogállapot alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a konkrét ügyben nyújtott jogi tanácsadást. Az aktuális árak az iroda árjegyzékében találhatók.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III
