Miért nem jegyezheti be a közjegyző azt, amit maga készített el
A szabály tartalma
A cégnyilvántartásról szóló, 29/2026. sz. törvény 96. §-a kizárja, hogy a közjegyző olyan ügyben végezzen bejegyzést, amelyben a bejegyzendő személy számára ő készítette el a bejegyzéshez szükséges iratokat. Ha ilyen körülmény merül fel, a közjegyző köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a kérelmezőt.
Ennek következtében az okiratot és a bejegyzési kérelmet két egymástól független személy vizsgálja meg. Ez nem az okiratot készítő közjegyzővel szembeni bizalmatlanság jele. A pénzügyi ellenőrzésből, a könyvvizsgálói gyakorlatból és az orvostudományból is ismert alapelv érvényesül — aki egy adott eredményt létrehozott, nem a legalkalmasabb annak felülvizsgálatára. Nem azért, mert tisztességtelen, hanem mert a saját hibát könnyebb nem észrevenni, mint másét.
Milyen problémát kezel a szabályozás
A cégnyilvántartás olyan nyilvános jegyzék, amelynek a jogrend különös hitelt tulajdonít. Az ügyvezetőként bejegyzett személy kifelé a társaság nevében jár el; a tagként bejegyzett személy annak tulajdonosa. A társasággal jogi vagy üzleti kapcsolatba lépő harmadik személyek a bejegyzett adatokra hagyatkoznak, és nem kötelesek megvizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a valóságnak. Éppen ez a bizalom teszi célponttá a nyilvántartást.
A jogosulatlan beavatkozás tipikus menete általában nem bonyolult. Az elkövető olyan iratokat szerez be vagy készít, amelyek alapján kívülről a társaság nevében döntésre jogosult személynek tűnik, eléri az ügyvezető vagy a tag személyében bekövetkezett változás bejegyzését, és a bejegyzés pillanatától jogosult személyként rendelkezik a társaság felett. Rövid idő alatt kiürítheti a számlákat, átruházhatja a vagyont, és jóhiszemű harmadik személyekkel kötött szerződésekkel kötelezettséget vállalhat a társaság nevében. Mire a valódi tulajdonos értesül a beavatkozásról, a helyzet rendezése rendszerint hosszú bírósági eljárással jár, amelynek eredménye nem feltétlenül nyújt teljes jóvátételt.
Minden olyan pont, ahol a folyamat két egymástól független vizsgálatra oszlik, jelentősen megnehezíti az ilyen eljárást. Ha az okiratot az egyik személy készíti elő, a kérelmet pedig egy másik vizsgálja meg, az elkövetőnek mindkettőjüket meg kellene tévesztenie.
Kapcsolódó védelmi intézkedések
A bejegyzést végző személyre vonatkozó tilalom nem önmagában áll az új szabályozásban, hanem egy szélesebb intézkedéscsomag része. Az alapító okiratoknak, az üzletrész-átruházási szerződésnek, az egyedüli tag határozatának és a taggyűlés meghatározott határozatainak a kereskedelmi törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint minősített alakisággal kell rendelkezniük, vagyis közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által hitelesített okiratba kell foglalni őket. Az aláírás valódiságának tanúsításától eltérően mindkét formánál az illetékes személy az okirat tartalmáért is felel.
Szűkült a kérelmezőt a cégnyilvántartási eljárásban képviselni jogosult személyek köre is; az új szabályok szerint csak ügyvéd, közjegyző és a kérelmező alkalmazottja láthatja el a képviseletet. A beadványokat kizárólag elektronikusan lehet benyújtani, és azok az érintett szervezet aktivált elektronikus postafiókjához kapcsolódnak, így minden műveletről ellenőrizhető nyom marad. Végül a közjegyző minden eljárási cselekmény során megállapítja az előtte eljáró személy személyazonosságát — ez rutinfeladat, a gyakorlatban azonban éppen ezen a ponton hiúsul meg a jogosulatlan beavatkozási kísérletek többsége.
Gyakorlati következmények az ügyfél számára
Ha a szabályt kezdettől fogva figyelembe veszik, az ügy menetére gyakorolt hatása elhanyagolható. Probléma csak akkor merül fel, ha Ön csupán a végén szembesül vele, amikor sürgősen másik közjegyzőt kell keresni, vagy a kérelmet a cégbírósághoz kell benyújtani.
Ezért már az első találkozón felhívjuk a figyelmet erre a körülményre. A gyakorlatban kétféleképpen járunk el: vagy mi készítjük el az iratokat, és a bejegyzést egy kolléga végzi, akivel az eljárást előzetesen egyeztettük, vagy fordítva — az iratokat ügyvéd vagy másik közjegyző készíti el Önnek, és a bejegyzést mi végezzük. Mindkét megoldás szokásos, és a költségek szempontjából egyenértékű.
A bejegyzett adatok saját ellenőrzése
A cégnyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és a betekintés díjmentes. Ezért javasoljuk, hogy időről időre — például az éves beszámoló elkészítésekor — ellenőrizze a saját társaságára vonatkozó cégkivonatot, és vesse össze a bejegyzett adatokat a valósággal. Ez egyszerű feladat, mégis a legegyszerűbb rendelkezésre álló ellenőrzési mód.
Ez különösen azokra a társaságokra igaz, amelyek nem végeznek aktív üzleti tevékenységet, és amelyekre a tulajdonosuk nem fordít rendszeresen figyelmet. Éppen ezek válnak a leggyakrabban célponttá, mert a jogosulatlan beavatkozás hosszú ideig észrevétlen maradhat náluk.
Teendők gyanú esetén
Ha azt tapasztalja, hogy társaságánál olyan változást jegyeztek be, amelyről nem tud, haladéktalanul cselekednie kell. Minden nap, amíg jogosulatlan személy szerepel a nyilvántartásban, újabb, utólag rendezendő ügyleteket és további jóhiszemű harmadik személyeket jelent. Forduljon közjegyzőhöz vagy ügyvédhez, és egyidejűleg tegyen feljelentést; a cégnyilvántartási törvény a kifogások mellett olyan különleges eljárásokat is ismer, amelyekkel a probléma kezelhető.
|
Előre elmondjuk, hogyan zajlik majd az eljárás Ha cégnyilvántartási bejegyzésre készül, már az elején elmagyarázzuk, mely lépéseket végezzük el mi, és miről kell máshol gondoskodnia, hogy az ügy megszervezése a végén ne érje váratlanul. Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
A cégnyilvántartásról szóló 29/2026. sz. törvény — 41. §, 42. §, 44. § (5) bekezdés, 45. §, 60. §, 95. §, 96. §
Az 513/1991. sz. törvény, a kereskedelmi törvénykönyv 2026. 8. 17-től hatályos szövege — 57. §, 115. § (4) bekezdés, 127a. § (4) bekezdés, 132. § (1) bekezdés
A 323/1992. sz. törvény, a közjegyzőkről szóló törvény — 47. § és az azt követő szakaszok (a résztvevők személyazonosságának megállapítása)
A szöveg a 2026. szeptember 11-én hatályos jogi állapot alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az adott ügyben nyújtott jogi tanácsadást. Az aktuális díjakat az iroda díjszabásában találja.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III
