A közjegyzői okirat mint végrehajtási jogcím az üzleti kapcsolatokban
Jogalap
A bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről szóló 233/1995. sz. törvény § 45. § (2) bekezdés c) pontja szerint végrehajtási jogcímnek minősül az a közjegyzői okirat is, amely jogi kötelezettséget tartalmaz, megjelöli a jogosultat és a kötelezettet, a jogcímet, a teljesítés tárgyát és idejét, feltéve, hogy a kötelezett az okiratban hozzájárult annak végrehajthatóságához.
Ha tehát az adós nem teljesíti kötelezettségét, a hitelező nem indít pert, hanem közvetlenül bírósági végrehajtóhoz fordul. Az időbeli különbség jelentős: míg a fizetés iránti per még nem vitatott követelés esetén is hónapokig tart, végrehajtható közjegyzői okirat alapján a végrehajtási eljárás a késedelem bekövetkezése után közvetlenül megindulhat.
Az okirat kötelező tartalmi elemei
A törvény meghatározza azokat a kellékeket, amelyek hiányában az okirat nem alkalmas végrehajtási jogcímnek. Ezek a jogosult és a kötelezett pontos megjelölése; a kötelezettség jogalapjának, vagyis a követelést keletkeztető körülménynek a meghatározása; a teljesítés tárgyának és mértékének, valamint idejének rögzítése; továbbá a kötelezett kifejezett hozzájárulása az okirat végrehajthatóságához.
A bírói gyakorlat következetesen megköveteli, hogy a kötelezettség a közjegyzői okirat elkészítésekor ténylegesen fennálljon. Ezért nem készíthető érvényesen okirat olyan kötelezettségről, amely csak a jövőben keletkezik, és amelynek tartalma az okirat készítésekor még nem meghatározott. Éppen ezen a követelményen buknak el a bíróságok döntési gyakorlatának figyelmen kívül hagyásával készített okiratok — az okirat formailag létezik, de a végrehajtási eljárásban nem állja meg a helyét.
Különös figyelmet érdemel a teljesítés mértékének és idejének egyértelmű meghatározása. A homályos vagy csupán más dokumentumra utaló megfogalmazás a végrehajtható okiratot gyakorlati jelentőség nélküli irattá teszi, mivel a végrehajtónak magából az okiratból kell tudnia megállapítani, mit és mikor kellett teljesíteni.
Az okirat elkészítésének menete
Az okirat a kötelezett személyes jelenlétében készül; a kötelezettnek a közjegyző előtt nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul a végrehajthatósághoz. A közjegyző ellenőrzi a személyazonosságát. Ha a kötelezett jogi személy, nevében a törvényes képviseletére jogosult szerv jár el, és képviseleti jogosultságát is ellenőrzik.
Maga az eljárás nem időigényes, ha az iratok elő vannak készítve. Szükség van az alapul szolgáló szerződésre vagy a kötelezettség jogalapját igazoló más okiratra, a két fél pontos adataira, valamint a teljesítés egyértelműen meghatározott mértékére és esedékességére.
Jellemző alkalmazási területek
Az eszközt leggyakrabban hitel- és kölcsönviszonyokban alkalmazzák, amikor a hitelező gyorsan érvényesíthető biztosítékot kíván. Ugyanakkor a szokásos üzleti kötelmi jogviszonyokban is hasznos. A hosszabb fizetési határidővel árut vagy szolgáltatást nyújtó beszállító így biztosíthatja, hogy késedelem esetén ne kelljen megvárnia a bírósági eljárás eredményét. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadója biztosíthatja a bérleti díjat és a bérlet megszűnésekor keletkező károk megtérítését. A társaság tagjai rendezhetik az egymás közötti elszámolást, ha egyikük társasági tagsága megszűnik. Ez az eszköz különösen alkalmas már fennálló tartozás részletfizetéséről szóló megállapodáshoz: az adós időt nyer, a hitelező pedig biztonságot.
Miért járul hozzá az adós az okirathoz?
Az eszközzel első alkalommal találkozva természetes a kérdés, hogy a kötelezett miért egyezne bele egy ilyen megoldásba. A válasz egyszerű: az adós kap valamit a hozzájárulásáért. Vagy olyan szolgáltatásban részesül, amelyet másként nem kapna meg, vagy az azonnali behajtás helyett részletfizetési lehetőséget kap, esetleg kedvezőbb feltételeket, mert a hitelezőnek nem kell a kockázatot az árba beépítenie.
Annak az adósnak, aki rendben teljesíti kötelezettségét, az okirat ráadásul semleges — soha nem kerül felhasználásra. Az ebből eredő kockázatot kizárólag az viseli, aki nem teljesít. A tárgyalások során éppen így érdemes beszélni róla.
Az eszköz korlátai
A végrehajtható közjegyzői okirat felgyorsítja a végrehajtáshoz vezető utat, de nem garantálja, hogy az adós rendelkezik a teljesítéshez szükséges vagyonnal. Ha nincs vagyona, a végrehajtási eljárás ugyanúgy eredménytelenül zárul, mint egy bírósági ítélet után — azzal a különbséggel, hogy ez gyorsabban és alacsonyabb költséggel derül ki.
Ezért a gyakorlatban zálogjoggal együtt alkalmazzák. A zálogjog azt határozza meg, mely vagyonból elégítheti ki a hitelező a követelését, az okirat pedig azt, milyen gyorsan juthat kielégítéshez. Az ingóságon, követelésen, vállalkozáson vagy üzletrészen fennálló zálogjogot a Szlovák Köztársaság Közjegyzői Kamarája által vezetett Központi Közjegyzői Zálogjogi Nyilvántartásba jegyzik be a közjegyzői rendtartás § 73d. §-a és az azt követő rendelkezések alapján; a bejegyzést megvárható idő alatt elvégezzük.
|
Biztosítsa követelését, mielőtt probléma merül fel Elkészítjük a végrehajtható közjegyzői okiratot, tanácsot adunk a zálogjoggal való együttes alkalmazásához, és a Központi Közjegyzői Zálogjogi Nyilvántartásba történő bejegyzést megvárható idő alatt elvégezzük. Forduljon hozzánk még az alapul szolgáló szerződés aláírása előtt. Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben hivatkozott jogszabályok
A bírósági végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről szóló 233/1995. sz. törvény (végrehajtási rendtartás) — § 45. § (2) bekezdés c) pont
A közjegyzői rendtartásról szóló 323/1992. sz. törvény — § 46. § és azt követő rendelkezések (közjegyzői okiratok), § 73d. § és azt követő rendelkezések (Központi Közjegyzői Zálogjogi Nyilvántartás)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény — § 151a. § és azt követő rendelkezések (zálogjog)
A szöveg a 2026. szeptember 11-én hatályos jogi helyzet alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az adott ügyre vonatkozó jogi tanácsadást. Az aktuális díjakat az iroda díjjegyzékében találja.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda Stará Vajnorská 8, Bratislava III
