A házastársak osztatlan közös tulajdona
Osztatlan közös tulajdon kizárólag házastársak között jön létre. Más személyek ilyen rendszerről egymás között nem állapodhatnak meg, függetlenül együttélésük hosszától és jellegétől. A házasságkötés nélkül közös háztartásban élő partnerek ezért a vagyoni viszonyok tekintetében egészen más helyzetben vannak, ami különösen a kapcsolat megszűnésekor vagy egyikük halálakor kellemetlen meglepetéseket okozhat.
Mi tartozik az osztatlan közös tulajdonba, és mi nem?
A házasságkötést követően bármelyik házastárs által megszerzett dolgok mindkét házastársat közösen és osztatlanul illetik meg. Az így szerzett dolgoknál nincs meghatározva a tulajdoni hányad; ezért nem állítható, hogy a dolog egyik fele az egyik, másik fele a másik házastársé. Minden dolog teljes egészében mindkettőjüké.
A Polgári Törvénykönyv 143. §-a azonban öt kategóriát kivon e szabály alól. Nem tartoznak az osztatlan közös tulajdonba az örökléssel szerzett dolgok, az ajándékba kapott dolgok, a jellegüknél fogva kizárólag az egyik házastárs személyes szükségleteit szolgáló dolgok, a jellegüknél fogva kizárólag az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlását szolgáló dolgok, valamint a restitúciós szabályok alapján annak a házastársnak visszaadott dolgok, aki azokat a házasságkötés előtt birtokolta, vagy akinek az eredeti tulajdonos jogutódjaként adták vissza őket. A házasságkötés előtt szerzett vagyon természeténél fogva szintén nem tartozik ide.
E kivételek közül kettőt a gyakorlatban gyakran figyelmen kívül hagynak. Az egyik házastárs foglalkozását kizárólagosan szolgáló szerszámok, eszközök vagy járművek akkor sem tartoznak az osztatlan közös tulajdonba, ha közös forrásból szerezték be őket – a közös vagyonból rájuk fordított összeg megtérítésére azonban igény keletkezik.
Három megengedett módosítás
A törvényi szabályozástól a házastársak a Polgári Törvénykönyv 143a. §-a által három vonatkozásban megengedett megállapodással térhetnek el. Nem állapodhatnak meg abban, hogy házasságukban egyáltalán nem jön létre osztatlan közös tulajdon; annak terjedelmét, létrejöttének időpontját és a közös vagyon kezelésének módját azonban szabályozhatják.
Az első lehetőség a terjedelem megváltoztatása. A házastársak a törvényben meghatározott terjedelmet kibővíthetik vagy szűkíthetik, így bevonhatnak olyan dolgokat, amelyek egyébként nem tartoznának bele, illetve kizárhatnak olyanokat, amelyek a törvény szerint beletartoznának. A bővítés tipikus esete, amikor a férj családi házat örököl a szüleitől: ez az ingatlan nem tartozna az osztatlan közös tulajdonba, ezért ha a feleségnek is tulajdonossá kell válnia, a terjedelem kibővítéséről szóló megállapodás szükséges. Az ellenkező eset egy, a házasság alatt közös megtakarításból vásárolt gépjármű, amely a házastársak akarata szerint csak egyiküké lenne; ilyenkor a megállapodás e dolog kizárásával szűkíti a terjedelmet.
A kialakult jogértelmezés szerint az ilyen megállapodás csak a jövőre nézve hatályos. Már megszerzett dolgokra tehát nem terjedhet ki: ha a házastársak a házasság alatt már osztatlan közös tulajdonként szereztek ingatlant, később nem köthetnek olyan, a terjedelmet szűkítő megállapodást, amelynek alapján az ingatlan egyikük kizárólagos tulajdonává válna. A már megszerzett vagyon rendezésére más jogintézmények szolgálnak, különösen az osztatlan közös tulajdon megszűnése utáni vagyonmegosztás. Hozzá kell tenni, hogy ez a szabály nem szerepel kifejezetten a 143a. §-ban, hanem annak értelmezéséből következik.
A második lehetőség a létrejött időpontjának módosítása. A törvény szerint az osztatlan közös tulajdon a házasságkötéssel jön létre; megállapodással létrejötte a házasság megszűnésének napjára halasztható. A házastársak ekkor a házasság alatt kizárólagos tulajdonukba szereznek dolgokat, amelyekkel a másik házastárs hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezhetnek. A házasság megszűnésével – akár válás, akár haláleset miatt – azonban minden olyan dolog az osztatlan közös tulajdon részévé és a vagyonmegosztás tárgyává válik, amely egyébként oda tartozott volna.
A harmadik lehetőség a közös vagyon kezelésének szabályozása. A házastársak megállapodhatnak, hogy azt csak közösen kezelik, vagy éppen ellenkezőleg, csak egyikük kezeli. Ezt a lehetőséget gyakran figyelmen kívül hagyják, noha éppen a gyakorlatban vitákhoz vezető helyzeteket rendezi: ki dönt a szokásos gazdálkodást meghaladó rendelkezésekről, és mi történik nézeteltérés esetén.
A megállapodás formája
A törvényi szabályozástól eltérő házastársi megállapodásokat a 143a. § (3) bekezdése szerint közjegyzői okiratba kell foglalni. Ez nem ajánlás, hanem törvényi feltétel. E forma hiányában a megállapodás feltétlenül érvénytelen – úgy kell tekinteni, mintha soha nem jött volna létre; az osztatlan közös tulajdonra továbbra is a törvényi szabályozás vonatkozik, és a bíróság az érvénytelenséget hivatalból veszi figyelembe. Az internetről letöltött minta alapján készített, hivatalosan hitelesített aláírásokkal ellátott megállapodásnak tehát nincs joghatása.
Harmadik személyekkel szembeni hatály
A megállapodás a házastársak között további feltételek nélkül hatályos. Harmadik személyekkel szemben azonban csak korlátozottan érvényesíthető: a 143a. § (3) bekezdésének utolsó fordulata szerint a házastársak csak akkor hivatkozhatnak rá más személlyel szemben, ha az ismeri a megállapodást.
Ennek a korlátozásnak rendkívüli gyakorlati jelentősége van, a vagyonvédelem mérlegelésekor mégis gyakran megfeledkeznek róla. A szlovák jogrendben nincs nyilvános nyilvántartás az osztatlan közös tulajdon módosításáról szóló megállapodásokról, amelybe egy hitelező vagy szerződéses partner betekinthetne. Ha a megállapodásra bankkal, szállítóval vagy más szerződéses partnerrel szemben kíván hivatkozni, bizonyítható módon tudomására kell hoznia, lehetőleg az adott szerződés megkötésekor. A személyes iratok között egyszerűen megőrzött megállapodás harmadik személyekkel szemben nem éri el célját.
Előkészületben lévő újrakodifikálás
A házastársak vagyoni viszonyaival a jogalkotási eljárás alatt álló új Polgári Törvénykönyv tervezete is foglalkozik, amely a javaslat szerint 2027. július 1-jén lépne hatályba. A tervezet alapján a házastársak osztatlan közös tulajdona helyébe a házastársak közös vagyona lépne, amely a jelenlegi szabályozástól eltérően nemcsak a vagyontárgyakat, hanem a kötelezettségeket is magában foglalja. A tervek szerint a vagyoni viszonyokról nemcsak házastársak, hanem már jegyesek is köthetnének szerződést.
Egyelőre tervezetről van szó, amelynek végleges formája még nem alakult ki. Ez nem érinti a jelenlegi szabályok szerint kötött megállapodásokat, hosszabb távra szóló döntések esetén azonban érdemes tudni a készülő változásról.
|
Jogilag megfelelő formában foglaljuk okiratba megállapodását Akár az osztatlan közös tulajdon terjedelmét szeretné bővíteni vagy szűkíteni, akár létrejöttét elhalasztani vagy a közös vagyon kezelését szabályozni, megbeszéljük Önnel, mi lehetséges az Ön helyzetében, és milyen következményekkel jár – beleértve a hitelezőkkel és szerződéses partnerekkel szembeni hatályt is. Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III. |
A cikkben idézett jogszabályok
A Polgári Törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény – 40. § (1) bekezdés, 40a. §, 143. §, 143a. § (1)–(3) bekezdés, 147. §, 148. § és az azt követő szakaszok, 149. § és 150. § (vagyonmegosztás)
A közjegyzőkről és a közjegyzői tevékenységről szóló 323/1992. sz. törvény (Közjegyzői rendtartás) – 46. § és az azt követő szakaszok (jogügyletekről készült közjegyzői okiratok)
Az új Polgári Törvénykönyv tervezete – jogalkotási eljárás alatt, javasolt hatálybalépés: 2027. július 1.
A szöveg a 2026. szeptember 30-i jogi állapot alapján készült. Tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadást. Az aktuális díjak az iroda díjjegyzékében találhatók.
JUDr. Martin Vlha, PhD., közjegyző · Közjegyzői iroda, Stará Vajnorská 8, Bratislava III
